Hatékonyságot növelni a folyamatok javításával

vizikozmu_konfHétfőn egy nemzetközi konferenciára voltam hivatalos. Találkoztam a magyar víziközmű szektor legfontosabb szereplőivel. Feszült figyelemmel követte szinte mindenki az előadásokat, pedig …

Az első előadás közben ugrott be, hogy pár éve én is elvégeztem egy kutatást, ami az európai modelleket illeti (és még sok mást, ami összehasonlítható).

Azaz melyik országban milyen arányú a magántulajdon a víziközmű szektorban, hol van központi ármegállapítás, hol van regionális és hol van teljesen helyi ármegállapítási jogkör. Talán van akit meglep, de az új magyar víziközmű törvény egyáltalán nem lóg ki a sorból a központi árszabályozással, ez sok európai országban régóta működik. Érdekes volt az is, hogy melyik országban mekkora a víziközmű szektor árbevétele, az elérhető adatok szerint mennyi beruházás történt, stb.

Egy másik előadásban elhangzott, hogy úgy akarja fenntartani a kormány az alacsony árakat, hogy egy nagy közműholdingot szervez. Erre azt mondom, hogy jó az irány!

Meg is indoklom mindjárt, hogy miért. Itt egy folyamat-leltár egy képzeletbeli közműszolgáltató esetében. Azaz arról, hogy hol lehet keresni az értékteremtési- illetve a hatékonyságnövelési lehetőségeket.

Sokat vitatkoztunk az elmúlt években egy szolgáltató cég költségstruktúrájáról. Kénytelen voltam alaposan beleásni magam, összehasonlításokat végezni és kutatni a költségcsökkentési lehetőségeket. De be kellett látnom például azt, hogy a több közműcég által kiállított számla-beszedett ellenérték költség jogi okokból nem csökkenthető.

Mire gondolok? Tételezzük fel, hogy egy képzeletbeli közműszolgáltató cégnél egy fogyasztó irányába kibocsátott számla előállításának, elküldésének, az ellenérték beszedésének költsége (K) mondjuk 570 Ft.

Igaz ez akkor is, ha az átlagos fogyasztói számla (SZ) értéke mondjuk 4.000-5.000 Ft. Tehát a K az SZ-nek durván a 15%-a.

Ha két közműszolgáltató cég van (mondjuk víz- és csatorna) vagy három (mondjuk ehhez hozzájön egy hulladékos számla is), netalán négy vagy öt (esetleg hozzájön az elektromos áram meg a gáz is), akkor a következő történhet néhány igen egyszerű lépéssel.

Az egyszerűsítés kedvéért vegyük ugyanakkorára a K meg az SZ tényezőt minden ágazatban.

Két számla egyesítése esetén:
K: 570 Ft, SZ: 8.000 Ft, az arány: 7,13 %, megtakarítás: 570 Ft

Három számla egyesítése esetén:
K: 570 Ft, SZ: 12.000 Ft, az arány: 4,75 %, megtakarítás: 1.040 Ft

Öt számla esetén (amikor a gáz és villany is benne van):
K: 570 Ft, SZ: 20.000 Ft, az arány: 2,85 % (!!!), megtakarítás: 2.080 Ft, azaz több, mint 10% !!!

Tehát csupán azzal, hogy egyetlen számlázási művelettel bocsátanak ki és szednek be minden közműszámlát, 10-12 %-os költségcsökkentést lehet elérni! Ez pár olyan folyamat optimalizálását jelenti, amely minden közműszolgáltatónál megvan.

Természetesen még sok tényezőtől függ a valós megtakarítás, mert vannak beruházási költségek, van cash-flow finanszírozási költség, le kell vezényelni egy hatalmas változást több közműszektorban. De ugyanakkor megjelenhetnek egyéb szinergia hatások is, amelyek az ügyfelekkel való kapcsolattartás, piaci pozicíók erősödése, stb téren jelenhetnek meg.

Szép kihívás lesz annak, aki ezt megkapja feladatul! 🙂